2013. március 31-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás.
TÖRTÉNETE
A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
MANAPSÁG
A gyakorlat hasznosságával kapcsolatban évek óta megoszlanak a vélemények.
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Egy, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által készített, 2010-es felmérés szerint Magyarországon a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák áramfogyasztása. Akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az energia felhasználásban. Az október végi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére azonban nem ilyen látványos.
Más megközelítésben azonban már nem ennyire egyértelmű az “idővariálás” jótékony hatása. Egyes kutatások kimutatták, hogy az évi 2 óraállításnak akár káros, de legalábbis kellemetlen egészségügyi hatásai is lehetnek. Elsősorban a kisgyerekeket, csecsemőket és az idős embereket érinti negatívan az óra állítása, mert az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik a napirend megzavarásához. Sokaknál több napig vagy akár hétig is tartó alvászavarokat, kialvatlanságot okoz. Azt pedig kisgyermekes anyukáknak nem kell részletezni, hogy ez milyen egyéb problémákat, kellemetlenségeket tud szülni.
Forrás:eumet.hu