Fotó: dreamstime

Megbízható méréseket az 1850-es évek óta végeznek, a tíz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, elsősorban a jelentős kínai ipari bővülés miatt.

Újabb hőmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest kétszer akkora a szén-dioxid mennyisége, ami a jelenlegi a trendek mellett, az évszázad közepére a légkörben 0,9-2 fokkal növelné az átlaghőmérsékletet, hosszútávon pedig 2-4,5 fokra becsülik az ENSZ szakértői. Ez utóbbi becsléssel a most - brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával - készült tanulmány résztvevői is nagyjából egyetértenek.

Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint, a várható extrém felmelegedés elmaradása többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hőt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvő szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében először haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint 40 százalékkal több az iparosodás előtti ppm-aránynál).
Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy 20 százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerek ugyanis idővel nem nyelnek el több hőt.

Reto Knutti, a kutatás egyik svájci résztvevője - az első hallásra kedvező hírek ellenére - arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitűzött maximum két fokot, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegiek szerint folytatódik.

Forrás: MTI